Skip navigation

7.1. Mit is értünk részképességek alatt?

Azokat az alapvető képességeket, „...amelyek segítségével a magasabb rendű pszichés funkciókat differenciáltan ki tudjuk alakítani, így pl. a beszédet, a gondolkodást. A fejlődés egy későbbi szakaszában ezek az olvasás, az írás, a számolás és az adaptív viselkedés alapját képezik.”[32]

8. ábra - Tanulási képességek struktúrája Sindelar szerint
8. ábra – Tanulási képességek struktúrája Sindelar szerint

A részképesség gyengeségek az alapfunkciókat befolyásolják, s ezáltal tanulási és viselkedési zavarokat okoznak, melyeket jellegzetes tünetegyüttes kísér:

  1. Az alakkonstancia (alakállandóság) érzékelésének zavara: különböző helyzetekben az azonos ingert nem ugyanúgy értelmezi.
  2. A szenzoros percepció zavara: az érzékszervekkel felfogott ingerek észlelési folyamatainak zavara, melyek következtében az észlelési minták, modulok nem tudnak integrálódni az idegrendszerbe.
  3. A Gestalt-látás problémái: az adaptív analizáló,szintetizáló képesség sérülése.
  4. Alak-háttér megkülönböztetési készség zavara.
  5. Nagy- és finommotorika koordinációs zavarai:
    • hypomotilitás;
    • hypermotilitás.
  6. Szem-kéz, szem-láb koordináció zavara.
  7. Praxia zavara. Praxia alatt a feladatra irányuló cselekvéssorok tervezését, irányítását értjük. Kialakulásában fontos szerepe van a taktilis, a vesztibuláris és a kinesztetikus észlelésnek. A gyermek az elvárt adaptív mozgássorokat nem tudja létrehozni.
  8. Testséma zavara. Megfelelő fejlettsége a motoros tervezés alapja. A gyermeknek tudnia kell, hogy a mozgás tervezése során testrészei milyen sorrendben és milyen mozgásokkal vesznek részt.

    A testséma összetevői:

    • test imágó – amilyennek a test érzi magát. Korai tapasztalatokkal kezdődik, majd rányomja bélyegét mindazokra az élettapasztalatokra, gondolkodásra, mellyel a világot megismerjük. Szerepel érzelmi kapcsolatainkban, elképzelést alakít ki arról, hogy mások milyennek látnak.
    • testtudat – ahogyan a test uralja magát, uralja saját mozgását, fenn tudja-e tartani stabil egyensúlyát. A test feletti uralom minősége új, szokatlan mozgásszituációkban mérhető.
    • testfogalom – azok a kognitív ismeretek, amelyeket saját testünkről tudunk. Óvodáskorban még viszonylag egyszerű a séma (pl. a testrészek ismerete), ez a tudásanyag egyre bővül.
  9. Téri orientáció problémái – A térfogalom sok információból indul ki. Legelemibb ingerek a kinesztetikus és motoros területről származnak közvetlen tapasztalati úton. Az auditív ingerek az irányról, a tér nagyságáról és egyéb tulajdonságairól ad információkat. A vizuális ingerek szintén a tér tulajdonságait, a tárgy térbeli pozícióját és lokalizációját közvetítik. A téri tájékozódásban a szemlélőnek egyidejűleg két szempontot kell érvényesítenie:
    • saját magához való viszonyítás;
    • térbeli objektumok egymáshoz való viszonya.

      A gyermek először egészként észleli a teret. A koordináta-rendszer, amely a teret meghatározza a testfelépítéshez alkalmazkodik. Első tapasztalatai a nehézségi erővel kapcsolatosak, ebből fejlődik ki téri elképzelésének a vertikális dimenziója. A horizontális térdimenzió a test lateralitásából és fejlődik ki: először a karok, kezek mozgásának vonala, majd a távolabbi (karon túli) térre is vonatkozik. Az előtt-mögött úgy differenciálódik a test tengelyében, hogy a gyermek előtti tér távolság és mélységviszonyai majd a mögötte elhelyezkedő térről szerzett ismeretei épülnek be a térfogalomba. A három dimenzió a fejlődés során egységessé térfogalommá válik. Azután már saját magától elvonatkoztatva is képes a tárgyak térbeli helyzetének meghatározására.

  10. Laterális dominancia bizonytalanságai – A dominancia az egyik oldali szem/kéz/fül/láb használatának előnyben részesítését (preferenciája), a lateralizáció a saját testen való tájékozódást, a jobb illetve bal testfél megkülönböztetése és az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. A tanulási zavar veszélyeztetett gyermekeknél a laterális dominancia még l0-12 évesen vagy akár felnőtt korban is bizonytalan, amely a téri érzékelést, a mennyiségi relációk felfogását befolyásolják.
  11. Szerialitás zavara (akusztikus, vizuális, mozgás és idői érzékelés terén). A sorozat, a ritmicitás érzékelése, megtartása, kivitelezése sérült.
  12. A nyelvi fejlettség zavarai – A kommunikáció folyamatában elválaszthatatlan kapcsolat van a beszéd tartalmi (gondolati) és formai (pszichomotoros) megjelenése között. A pszichikus és motoros funkciók zavara a beszédészlelést és beszéd kivitelezését erősen befolyásolja. A meglévő részképesség gyengeségek szinte minden típusa befolyásolja a nyelvi fejlődését, de a pszichikus funkciók is meghatározzák a gyermek nyelvi és beszéd fejlettségi szintjét.

 

____________________

[32] Rosta Katalin (szerk.): Taníts meg engem! : fejlesztő program logopédiai óvodák számára. Logopédiai, Budapest, 1996, 31-32. o. (SOE OPAC — URL)

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0