A motoros fejlődés a tanulás következő alapfeltétele. A korai életszakaszban a mozgásaktivitás befolyásolja a teljes organikus fejlődést, a proprioceptív információk aktivizálják az agytevékenységet. Ebben a folyamatban két befolyást különböztetünk meg:
- a specifikus befolyás alatt a mozgásanalizátorok direkt részvételét értjük, amely tetszés szerint modalitásokhoz társulva a megerősítés szerepét játssza;
- az aspecifikus befolyás úgy jön létre, hogy a proprioceptív impulzusok bizonyos mértékben hozzájárulnak a kérgi tónusfokozódáshoz és ekként jobb feltételeket teremtenek új kapcsolatok és funkciók kialakulásához.
Eckert szerint „...A motorika nemcsak a mozgások minőségét és mennyiségét jelenti, hanem az ember tudatos és nem tudatos tartás- és mozgásegységét, mint az értékelés, tapasztalás és cselekvés funkcióegységét.”[19] A gyermek önmagát és környezetét a saját testén, saját mozgásán keresztül ismeri meg. Az állandó érzékelési és mozgásminták asszimilációjával és akkomodációjával ragadja meg ezeket. A pszichomotorika motoros akció, magába foglalja az egyén pszichés állapotát, a szociális feltételeit, és személyiségjegyeit.
A motoros tanulás Kephart szerint a következő fázisokban történik:
- Motoros fázis —, amelyben a külvilággal mozgásos kontaktusba kerül a gyermek, saját mozgásai érdeklik, a külvilág háttér, felismeri a kontaktus lehetőségét, a tárgyak eszköz voltát, a kontaktusjavítás módjait.
- Motoros-percepciós fázisban — bizonyos mozgásreakciók és észlelési minták összeköttetését észleli, a gyermek a relatív állandóságot felfedezi, a legkorábbi kapcsolat a motoros-kinesztetikus, ezt követi a motoros-vizuális, motoros-auditív stb.
- Perceptív-motoros fázis —, amikor a primer szerep a percepcióé s azt nem is minden esetben kíséri motoros reakció. Ennek ellenére igaz az a tétel, hogy a perceptív és szimbolikus tanulás alapja a mozgás.
A mozgásos tanulás optimális fejlődésmenetét a következőképpen kapcsolja Katona Ferenc a megfelelő időszakokhoz:
- (1-3. hó) → Az irányítatlan tömegmozgások a jellemzők. Speciális ingerhelyzetben viszont kiválthatók az elemi mozgásminták, melyek összetett, szabályozott mozdulatsorokból állnak.
- (4-12. hó) → Az elemi mozgásminták gátlás alá kerülnek, megjelennek a humán specifikus mozgások (pl. a fogás, felegyenesedés).
- (2-3. év) → Sokoldalú mozgásformákat tanul a gyermek.
- (3-6,7. év) → További összetett mozgásformákat sajátít el.
- (6,7-10 év) → A motoros tanulási képesség igen gyorsan fejlődik.
- (Lányok 10-12, fiúk 10-13 év) → a legjobb motoros tanulási képességek időszaka.
- (Lányok 11-14 év, fiúk 12-15 év) → a motoros készségek átstrukturálódnak.
- (Lányok 13-18 év, fiúk 14-19 év) → a nemhez kötött mozgásspecifikus különbségek stabilizálódnak, a mozgásos karakter rögzül.