Skip navigation

6.5.3. Dyscalculia (diszkalkulia)

A tanulási zavar e jelensége ritkábban tapasztalható. A dyscalculiát a tanulási zavar egyik manifesztációjaként olyan számolási zavarnak tekintjük, amely már az elemi mennyiség fogalmak kialakításánál jelentkezik. Legelterjedtebb tünete a számképzetek késői, hiányos vagy teljesen elmaradó fejlődése, és ennek folytán a számolási műveletek legelemibb terén is mutatkozó fogyatékosság.

A diszkalkulia ép intelligenciaérték mellett olyan organikus hátterű, szint alatti teljesítmény, ahol az egyén a matematikában a tőle elvárt képességek szintje alatt kórosan elmarad.

Ez lehet a motorikus, a perceptív funkciók területén létrejött károsodás következménye, nem egyszer a rövidtávú, szeriális emlékezet vagy a figyelem, a különböző gondolkodási műveletek (például analízis-szintézis, összehasonlítás, analógiás gondolkodás) végzésének nehezítettségével, leginkább azonban az absztrahálás súlyos zavarával, az elvont fogalmi emlékezés sérülésével, illetve a beszéd- és a nyelv eltérő fejlődésével magyarázható.[31]

A számolási zavarok tünetei:

Miután a szakirodalmi adatok és a gyakorlat megegyeznek abban, hogy a számolási képesség gyengesége gyakran együtt járhat az olvasás, írás területén megmutatkozó zavarokkal, ezért a felelős részképességek tükrében történik az ismertetés.

  • Az akusztikus észlelés zavara okozhatja a 6-7, 7-4 számnevek tévesztését.
  • A látási észlelés zavara egy dyscalculiás gyermek esetében a 6-9 számjegyek keveredését idézi elő.
  • A téri, síkbeli tájékozódás zavara miatt tévesztheti az írott nagy E betűt és a 3-as számjegyet.
  • A finommotorikai lemaradás a számjegyek rossz írott képét adhatják a műveletek helyes elvégzését befolyásolhatják.
  • A mozgás-beszéd koordinációjuk fejletlensége mutatkozhat meg a megszámlálás nehezítettségében.
  • A laterális dominancia.
  • Figyelmük szétszórt, rövid ideig képesek koncentrálni.
  • A verbális és vizuális emlékezet fejletlen.
  • Az összefüggések megragadásakor használt emlékezet, a nem szemléletes emlékezet sok nehézséget okoz.
  • A rövidtávú emlékezet sérültsége következtében pl. a művelet végzésekor a maradék megtartása nehezített.
  • A szekvenciális, szeriális emlékezet, a rendezés képességeinek gyengesége pedig egy egyesével növekvő számsor megalkotását, a számolási lépések pl. a tízes átlépését, felidézését nehezíti.
  • Gondolkodásukat tekintve a fogalmak kialakulása, szimbólumok felismerése, azonosítás, absztrahálás, analízis, szintézis művelete nehezített.
  • A számolási feladatokat kísérő verbális teljesítményben is lemaradások vannak pl. fogalmak helytelen használata, szöveges feladatok megértése és visszaadása. A nyelv grammatikai struktúráinak értelmezésében fennálló gyengeségek, pl. összetéveszti a mennyivel és a mennyiszer jelentését.

A dyscalculiás tüneteket súlyosbíthatják a környezeti tényezők, s ezáltal szerepük lehet a másodlagos pszichés tünetek kialakulásában, hasonlóan az dyslexia, dysgrafia esetében is.

____________________

[31] Dékány Judit – Polgárdi Veronika: Alapismeretek a DPV-ről. ELTE-GYOPSZ, Budapest, 2015

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0