Skip navigation

6.3.6. Pszicholingvisztikai elmélet

A verbális és nyelvi készségeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítva vizsgálta a fenti jelenséget Hirsch, Jansky és Langfor, Johson és Myklebust. A percepció és a nyelv együttesen adják a fogalmak nyersanyagát, a nyelv alapvető nélkülözhetetlen eszköz, melynek segítségével tájékozódik a gyermek a külső világban. Az auditív percepció fejlettsége, az auditív diszkrimináció és az auditív memória alapvetően meghatározzák az olvasástanulását. Gósy Mária megfogalmazása szerint, ha a gyermek beszédpercepciós folyamatai elmaradást vagy zavart mutatnak egy adott életkorban, akkor az olvasás- és írástanulást nemkívánatosan nehezíti, s ennek következtében kihat a többi tanulási folyamatra is.

Gósy Mária az olvasás elsajátítás és a beszédfejlődés összefüggését vizsgálja. A beszédészlelés és beszédmegértés fejlődési fázisainak nagy hangsúlyt ad a későbbi olvasás elsajátítás szempontjából.

  • Beszédészlelés magyarázata — a gyermek képes a beszédhangok differenciálására más hangok viszonyában, megfelelően érzékeli a hangok sorrendjét, azokat memorizálja, képes a beszédhangok kiemelésre az akusztikus környezetből.
  • Beszédmegértés magyarázata — ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és mondatok összességének a helyes felismerése, értelmezése.

Mindkettő alapja a tökéletes hallás.

Beszédészlelés fejlődési folyamata:

  • magzati életben (magzatnyelv);
  • születés után 2 héttel már az emberi hangot megkülönbözteti más hangoktól;
  • azonos hangzású hangkapcsolatokra 2 hónaposan figyel;
  • 6 hónaposan az anyanyelv fonémáit használja.

A beszédmegértés akkor kezdődik, amikor bizonyos jelek viszonyának tartalmát elsajátította (pl. mama).

1 évesen a globális beszédmegértés a jellemző (a beszédet részlegesen ismeri fel, a megértést több tényező is biztosítja, mint a beszédhelyzet, gesztusok, mimika, környezet), a beszédmegértés finomodása során egyre kevesebb szükség van más tényezőre.

Óvodáskor előtti szakasz

  • 2 év – kulcsszó stratégia – átmenet a globális és a valódi megértés között (egy szót kiragad, kitalálja az értelmét).
  • Gyors fejlődés → szófelismerés, grammatika, szókincs, beszédhangképzés.
  • Beszédészlelés
    1. tárolja a felnőtt ejtés sajátosságait és saját kiejtését;
    2. egyre kisebb különbség lesz a felnőtt és a gyerek ejtése között;
    3. nincs kettős tárolás, nem a saját beszédén alapul a megértés, hanem a felnőttén.

Óvodáskori szakasz

Az elhangzott beszédet a nyelvi sajátosságok részletes feldolgozásával észleli és erre épül az értelmezése, sok vizuális információt használ (szavak jelentése, szájmozgás, hangképzés, arcmimika), prozódiai elemek is segítik a megértést, grammatikával tisztában van, logika, érzelem, pszichikai, fizikai állapot befolyásolja, alapfokon kialakul a beszédprodukció, hangsorokat differenciál.

A beszédfolyamatok fejlődésének különböző típusú zavarai együttjárhatnak a

  • tanulási nehézségekkel;
  • motoros-magatartási;
  • észlelései;
  • értelmi fejlődés elmaradásaival.

A nyelvi és beszédfejlődésben eltérések lehetnek, ennek vizsgálata, kezelése elsődlegesen a logopédiai szakterület és szakemberek feladata.

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0