Rosta Katalin
A vizuomotoros- és a testséma fejlesztési módszereit dolgozta ki különös tekintettel a beszédhibás gyermekek komplex terápiáján belül. A 80-as évek közepétől szerveződő logopédiai óvodákba olyan gyermekek kerülnek, akiknek beszéd-rendellenességük és társuló részképesség zavaraik vannak. Többségüknél föllelhető a nagy- és finommotoros koordináció zavara, a laterális fejletlenség, a téri tájékozódás és iránytévesztés, a bizonytalan testséma, a tartós figyelem zavara valamint a vizuális percepció, illetve vizuomotoros koordináció rendezetlensége. A kidolgozott logopédiai óvodai fejlesztési programba beépül a vizuomotoros fejlesztés, mely komplex módon három területen valósítandó meg egymással párhuzamosan teljes szinkronban:
- a mozgáskoordináció;
- a testséma;
- a percepció területén.
A mozgásfejlesztés hatásosan járul hozzá a vizuális percepció, a testséma és a beszéd fejlődéséhez. Minden mozgásos tevékenységet nyelvi fejlesztés kísér, a gyakorlatok közben szerzett vizuális, akusztikus, taktilis ingerek fejlesztik a percepciót, befolyásolják a kognitív funkciókat, alakítják a beszéd motoros fejlődését. A nagymozgás-fejlesztés folyamatában az eszközhasználat nélküli és az eszközhasználatos gyakorlatok szerepelnek. A finommotorika fejlesztésével a manuális tevékenységek sikerességét és a grafomotoros készség kialakítását szolgálják.
A testséma fejlesztése a tükör előtt történik, vizuális, majd tapintásos tapasztalatokra épül. Később a mozgásos élmények során szerzett proprioceptív élményekkel is hozzásegítik a gyermeket a testséma fejlesztéséhez.
A különböző percepciót fejlesztő gyakorlatok a vizualitás, az auditív és a taktilitás területén modálisan vagy intermodálisan, transzferkapcsolatokra építve történik.