Skip navigation

6.2. A tanulási zavar definiálásának sokszínűsége (Gerebenné)

A definiálást megkísérlők szakmai gyakorlati tevékenysége és tapasztalata alapján számos meghatározás született. Az orvosok elsősorban a neurológiai és fizikai faktorokat hangsúlyozzák. A pszichológiai és pedagógiai megközelítések háttérbe helyezik a fizikai diszfunkciókat, nagy része hangsúlyozza a neuropszichológiai tényezők szerepét, bár ezeket általában a gyermeki pszicho-szociális környezetével együttesen tekintik.

A Kirk-féle definíció

A specifikus tanulási zavar tüneteit mutató gyermekeknél az eltérés egy vagy több pszichológiai bázisfolyamat zavarára utal, amelyek a beszélt és írott nyelv megértését érintik. Ezek a hallás, a gondolkodás, a beszéd, az olvasás, írás, helyesírás és számolás zavaraiban jól megfigyelhetők. Kapcsolatban állnak észlelési zavarokkal, agyi sérülésekkel, minimális cerebrális diszfunkcióval, dyslexiával, fejlődéses diszfáziával. De nem vonatkoznak azokra a tanulási problémákra, amelyek elsődlegesen a látás, a hallás, a mozgás, az intelligencia és az emocionalitás zavarával, vagy környezeti eredetű zavarokkal állnak összefüggésben.

A Gaddes-féle definíció

Az iskolás gyermekeknél akkor áll fenn tanulási zavar, ha a környezetében (iskola kerület, tartomány, állam, ország) hivatalosan elfogadott formula alapján megítélt tanulási quotiense a hivatalosan megjelölt pontérték (határérték) alá esik. Ezt a formulát azoknál a gyermekeknél lenne indokolt diagnosztikus szelekcióként alkalmazni, akiknél valószínűleg elmaradt a tanárok informális megfigyelése, mivel a tanulási akadályozottságuk igen finom vagy minimális jellegű.

A Cruickshank-féle definíció

A tanulási zavar egy általános fogalom, a rendellenességek heterogén csoportjára vonatkozik, amely a központi idegrendszer nem pontosan megállapítható diszfunkcióinak tulajdonítható. A korai fejlődés késleltetett voltában, illetve egyes területeken – figyelem, emlékezet, gondolkodás, koordinálás, beszéd, olvasás, írás, betűfelismerés, számolás, szociális kompetencia, emocionális érettség – mutatkozó nehézségekben manifesztálódhat. „... A tanulási zavar nem tulajdonítható elsődlegesen (súlyos) vizuális, hallási vagy motoros sérülésnek, mentális retardációnak, emocionális zavarnak vagy hátrányos környezetnek, de bármelyikkel együtt járhat. A tanulási zavar származhat genetikai variációkból, biokémiai faktorokból, a pre- illetve perinatális periódus eseményeiből, vagy bármely neurológiai sérülésből következő későbbi eseményből”.[20]

Ayres-féle definíció

„A tanulási zavar a szenzoros integráció zavarának következménye, (...) az olvasás, írás, számolás, viselkedés, hiperaktivitás, szorongás, a szenzomotoros funkciók zavaraiban nyilvánul meg. A terápia célja a neurológiai diszkfunkció modifikációja, amely a tanulási zavar oka. A terápia az agyi kapacitást növeli, így az agy jobban képessé válik arra, hogy észleljen, emlékezzen, motorosan kapcsoljon, így minden teljesítmény, az iskolai is, eredményesebbé válik.”[21]

M. Selikowitz-féle definíció

„...A speciális tanulási nehézség az alábbiak szerint definiálható: váratlan és megmagyarázhatatlan állapot, amely olyan gyermekekben fordul elő, akiknek az intelligenciája átlagos vagy meghaladja az átlagot, és mindenekelőtt az jellemző rájuk, hogy a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutatnak...”[22]

 

        Hazai definíciók

Sarkady-Zsoldos meghatározása

„...Definíciónk megfogalmazásánál kiemeljük mindazokat a gondolatokat, amelyeket a tanulási zavart elemző különböző irányzatokból gyógypedagógiai pszichológiai szemléletünk, valamint klinikai diagnosztikus munkánk alapján meghatározónak vélünk.

Eszerint:

Tanulási zavarnak, ill. specifikus tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetkénként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. Ezekben az esetekben is tanulási zavarról beszélünk.”[23]

Palotás-féle definíció

„...A mindennapos gyakorlatban feltűnnek olyan gyermekek, kik egy vagy több alapvető képesség terén szembetűnő lemaradást mutatnak annak ellenére, hogy intellektusuk ép, érzékszervi fogyatékosságban nem szenvednek és megfelelő oktatásban nevelésben részesülnek, (...) kiknél a nyelvi fejletlenséget vagy az olvasási, az írási, a számolási zavart nem lehet intellektuális defektussal, érzékszervi károsodással, nevelési-oktatási hiányosságokkal magyarázni.”[24]

Kalamár-féle definíció

„...A tanulási zavarokkal küzdő gyermek átlagos intellektussal bír, nincsenek súlyos észlelési hiányosságai, nincsenek patológiás viselkedéstünetei és környezetében nincsen extrém deviáns faktor (...). Tanulási alkalmatlanságról van szó, ha a gyermek nem mutat általános visszamaradást a normálishoz viszonyítva, nincs látási, hallási stb. zavara, megfelelő kulturális és művelődési előnyökkel ellátott, de ennek ellenére teljesítménygyengülést mutat.”[25]

Meixner-féle definíció

„...A diszlexiás gyermek értelmi képességeihez, az iskolában és otthon befektetett gyakorlás mennyiségéhez, módszertani lépésekhez képest feltűnően elmarad az olvasás-írás megtanulásában.”[26]

Gerebenné Várbíró Katalin általános definíció:

„...A tanulási zavar olyan multikauzális etiológiájú jelenség gyűjtőfogalma,

  • amelyek az egyénen belüli nagyfokú intraindividuális különbségeket jelölik egy adott életkorban, egy adott értelmi szint mellett;
  • amelyek túlnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében és
  • súlyosság, tünetek és prognózis szempontjából különböző, időszakos, átmeneti vagy maradandó képességzavarok formájában alakulnak ki;
  • manifesztációjuk a szociális-társadalmi elvárások hatására a későbbi fejlődés, főként az óvodáskor és iskoláskor időszakban, a beszéd, a mozgás, a rajz, a magatartási és az iskolai tanulási teljesítményekben – olvasás, írás, helyesírás, számolás – mutatkozik meg, és
  • másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezheti.”[27]

 Gyarmathy Éva (2003)

A szindróma hátterében a motoros, szenzoros és szenzo-motoros funkciók különböző szintű megkésett vagy rendellenes fejlődése, illetve a szekvenciális információfelvételnek és- feldolgozásnak a szimultán, egészleges működéshez viszonyított alacsonyabb szintje azonosítható. A zavarok megjelenhetnek több területen, így a testséma, egyensúly, téri orientáció, vizuális, auditív és taktilis észlelés terén, valamint az egymásutániságot kívánó feladatokban, készségekben. A specifikus tanulási zavar legtöbbször a szokásostól eltérő információfeldolgozásnak tekinthető. Megfelelő ingerkörnyezet és oktatás megelőzheti a tanulási zavarok kialakulását, így az iskolai kudarcot.

DSM IV. meghatározása [Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM)] magyarul Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve

A BNO (DSM IV) diagnosztikai rendszer alapján a fejlődésbeli tanulási zavarok alatt a specifikus iskolai készségek, nyelvi készségek, motoros készségek olyan specifikus fejlődési zavarát értjük, mely nem valamely pszichés vagy neurológiai zavar, nem pervazív zavar, nem mentális retardáció következménye, illetve nem az oktatási lehetőségek hiánya áll a háttérben, a tanulási zavar esetében egy képességterület működésében tartós és súlyos problémák jelentkeznek. A DSM V. hasonlóan írja le a jelenséget.

A tanulási zavar speciális tanulásképtelenség, az olvasás (diszlexia), az írás (diszgráfia), a számolás (diszkalkulia), a ritmusészlelés és érzékeltetés (aritmia), a helyesírás (diszortográfia) (diszgrammatika), később az idegen nyelvtanulás zavarában jelentkezik.

A tanuló tanulás zavarokkal küzd annak ellenére, hogy az érzékszervei épek, az intelligencia színvonala átlagos vagy az átlagnál jobb.

 

____________________

[20] Gaddes, William H.: A tanulási zavarok előfordulásának felmérése és etiológiája. In: Torda Ágnes (szerk.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992, 22. o. (SOE OPAC — URL)
[21] Szvatkó Anna – Varga Izabella: Szenzoros integrációs terápiák : Oktatási segédanyag a Fővárosi Pedagógiai Intézet és az ELTE Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék szervezésében meghirdetett tanfolyamhoz. ELTE, Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék – Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 1995
[22] Selikowitz, Mark: (1996): Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Medicina, Budapest, 1996, 15-16. o. (SOE OPAC — URL)
[23] Zsoldos Márta – Sarkady Kamilla: Szűrőeljárás óvodáskorban a (specifikus) tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára: MSSST : Meeting Street School szűrőteszt : Meeting Street School screening test – MSSST. Bárczi Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1991, 9-10. o.
[24] Gerebenné Várbíró Katalin: A tanulási zavar jelenségkörének gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése. In: Zászkaliczky Péter (szerk.) „...önmagába véve senki sem ...” : Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és a határtudományok köréből : Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 65. születésnapjára. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1995, 224. o. (SOE OPAC — URL)
[25] Uott. (SOE OPAC — URL)
[26] Uott. (SOE OPAC — URL)
[27] Uott, 238. o. (SOE OPAC — URL)

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0