Fejlesztésről akkor beszélhetünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel megelőzi a gyermek aktuális fejlettségi szintjét.
Nem feltétlenül az életkor határozza meg a tervezés tartalmát, azonban az életkori sajátosságok ismerete a pedagógus számára evidencia.
Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma. Kötetlenségként éli meg a gyermek, melyben az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja fejlődéséhez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez a foglalkoztatási forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy ismereteit folyamatosan bővítse, felkészüljön a gyermekek kérdéseire. Tehát tudatosságot, nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel.
Kötetlen foglalkozás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változik.
Az iskoláskorú gyermeknél a képességstruktúra és a taníthatóság minősége befolyásolja a tananyag, az eltérő tanterv ismereteinek elsajátítását. A tanulási motivációt, a figyelmet, a memorizálást és az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását az egyéni szükségletekre épített metodikával lehetséges befolyásolni.