A különlegesség érdekességével magyarázható, hogy az autista, az üvegbúra alatt élő, magányos, de értelmes, elvarázsolt dimenzióban élő emberke mágnesként vonzza a laikusok, a művészek érdeklődését (Esőember c. film). Az a veszélye ennek a jelenségnek, hogy a zavarból valamilyen mesés legenda alakul ki – a valódi probléma, a felelősség elodázódik.
Bleuler, Asperger, Itard a 40-es, 50-es években foglalkozik olyan betegekkel, akiknél jellemzően a ma már behatárolható autisztikus tüneteket figyelték meg, majd kutatási eredményeik alapján alkalmazták az autista kifejezést ezeknél a különleges viselkedésformáknál.
„Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak.”
(Autista Alapítvány)
Az autizmus leggyakoribb megnyilvánulásai a különböző képesség terén:
- Kapcsolatzavarok
- beleélő képesség zavar;
- nem kér vagy szokatlan módon kér vigasztalást;
- semmiféle vagy korlátozott utánzókészsége;
- semmiféle vagy szokatlan szociális játékmód;
- korlátozott csoportképesség.
- Kommunikációs zavarok
- korlátozott kommunikációs képesség;
- szokatlan nonverbális kommunikáció;
- feltűnő beszédmód;
- feltűnő beszédtartalom, ha jól fejlett a beszédkészség, rossz, korlátozott párbeszéd;
- a kommunikációs jellegzetességei gyakran hallássérült benyomását keltik.
- Kényszercselekvések
- sztereotip mozgás;
- ugyanaz a foglalatosság gyakori ismétlése;
- környezetváltozásra kényelmetlen érzés, ellenállás, félelem;
- kényszerű ragaszkodás megszokott cselekvéshez;
- korlátozott érdeklődési kör.
Mi idézi elő a fennálló jellegzetességet:
- szelektív érzékelés zavar áll fenn (nem tud összehasonlítani, viszonyítani, összefüggéseket felismerni, elvonatkoztatni);
- túl szelektíven reagál az érzékelő mechanizmus, szűk látókörű, csak egyetlen apró részletet regisztrál, de azt rendkívül pontosan;
- a szűkített érzékelés miatt az utánzás kimarad, amely a szocializációt negatívan befolyásolja;
- a kommunikációs jellegzetességei gyakran hallássérült benyomását keltik
Gyakoriság
- 10.000 főre jut 4-5 autista (fiúknál 3-4-szer gyakoribb);
- a szülők magasabb intellektusúak.
Kiváltó okok (multikauzált = sokféle, összetett oki tényezők)
- biokémiai;
- szervi okok;
- cerebrál-organikus;
- genetikai (kromoszóma elváltozás);
- másodpszichés megterhelés.
Terápia (minden gyermeknél egyedi sajátosságok határozzák meg a módszert)
- A siker a terapeuta személyéhez kötött.
- Alapkoncepció: nem követelünk, megkeressük számára a sikeres utat!
Leghatékonyabbnak: a PECS-t (Picture Exchange Communication System) (Képcserés kommunikációs rendszer, Dr. Andrew S. Bondy – Lori Frost),
A PECS fő célja:
- hatékony kommunikáció alakuljon ki az autista és az őt körülvevő világ között.
- Hogy ez sikerülhessen, előre meghatározott gyakorlatokat kell végezni, de természetesen a mindennapi életben adódó helyzetekből is sok hasznot lehet húzni.
- kommunikáció reményében a rendszert úgy építették föl, hogy a gyerekek gyorsan megtanuljanak mások felé fordulni, és maguk kezdeményezzenek.
Kezelési próbálkozások
- szenzomotorikus (mozgásos, tapintásos érzékelés, szenzoros integrációs ter.);
- szimptoma orientál (jellemző viselkedéséből indul ki, ehhez igazít);
- pszichoanalitikus (kapcsolatorientált);
- átfogó (kapcsolatorientált, differenciáló);
- nonverbális kommunikáció (gesztus, zene, tánc, lovaglás, állat, bohós élményeket használja fel);
- audio-szenzorikus (anya hangját a méhen belüli hanghoz hasonlóvá teszik, vagy Mozart-zenét hallgat);
- biokémiai (gyógyszeres) terápia.
Az autizmus a legnagyobb százalékban értelmi sérüléssel jár. A tapasztalatok szerint többnyire autisztikus tüneteket mutató értelmileg érintett gyermekek vannak nagyobb százalékban.