Skip navigation

6.5.1. Dyslexia (diszlexia)

Meixner megfogalmazásában: Diszkrepancia a gyermekkel szembeni jogos elvárások (a gyermek képességei, a neki nyújtott átlagos iskolai gyakorlási idő és gyakorlási mennyiség) és az olvasás-írás elsajátításában nyújtott teljesítménye között. Normális képességekkel rendelkező gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás- írás területén társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket.

6. ábra - Az idegrendszeri működés sematikus ábrázolása olvasási folyamatban (Ellis, 2004)
6. ábra
Az idegrendszeri működés sematikus ábrázolása olvasási folyamatban (Ellis, 2004)

2. kép - Agyi területek: Átlagos és diszlexiás olvasó
2. kép
Agyi területek: Átlagos és diszlexiás olvasó
Forrás: https://varazsbetu.hu/beszelgessunk/diszlexiamegoldva/index.php

 

Csépe Valéria[30] a képalkotásos technikai módszerekkel bizonyította a „diszlexiás” agy szerkezeti elváltozásait, mely összességében az agyi hálózatok működési dificitjét eredményezi, a komplex olvasási teljesítmény ezáltal súlyosan sérül.

 

A dyslexia (diszlexia) tünetei (Meixner Ildikó)

  1. Az olvasás pontossága terén
    • betűtévesztések (a homogén gátlás érvényesülése következtében a fonéma és graféma kapcsolat zavara);
    • betűkihagyások (tagolás problémák következménye);
    • betűbetoldások;
    • reverzió (sorrend irányának megfordítása: pl. → lát – tál, kép – pék stb.);
    • elővételezések (pl. csőre – csere);
    • perszeveráció (pl. szóoszlopok olvasásánál nyájas, gyanús, nyamus);
    • a betűk összeolvasásának súlyos megkésése;
    • hibás kombináció;
    • hibásan automatizál (pl. a sárkány tüzet okádott, helyett a sárkány tüzet fújt);
    • leegyszerűsít nehezen érthető vagy hasonló alakú szavak esetében (pl. csirip helyett cirip, ez mindig kapcsolatban áll az eredeti szó vizuális képével);
    • individuálisan analizál (pl. halljuk helyett hal lyuk);
    • statikus inverziónál, reverziónál a gyermek az azonos íráselemeket más helyen cseréli (pl. u-n, b-d, a-o stb.);
    • sort téveszt sorkezdetkor;
    • ismételgeti a szavak elejét vagy a teljes szót;
    • olvasás megtagadása;
    • töredezett olvasás.

Az auditív percepció zavarával küzdő gyermekek cserélik fel pl. a zöngés-zöngétlen párokat, vagy a tájnyelvben nagyon hasonló nyílt e-á betűket. Nem tudják a beszédet hangokra bontani, nem érzékelik a hangok pontos egymásutánját, amely írási nehézségeknek is okozója lehet.

  1. Az olvasás tempója terén
    • az olvasás lassú.
  2. Szövegértés terén.

Ez a zavar előfordul az olvasási technikai hibáiból, valamint a szókincs, a verbális memória, a figyelem is befolyásolja


Hogyan kezeljük az olvasási zavarokat és nehézségeket?
A videó forrása: https://youtu.be/EfJ02waAuW4

____________________

[30] Csépe Valéria: Az olvasó agy : [olvasás, beszéd és az agy]. Akadémiai, Budapest, 2006. (SOE OPAC URL: → URL)

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0