Az 1960-as évek közepén Kanadában megalapították a Gyermekkori Emocionális és Tanulási zavarral foglalkozó Bizottságot (Commission on Emotional and Learning Disorders in Childern, CELDIC). Ez a több tudományág szakembereiből álló csoport 1970-ben publikálta először tapasztalatait, a cikk konklúziója szerint a speciális segítségre szoruló gyermekek aránya a következő:
- Anglia 14%;
- Franciaország 12-14%;
- USA 1-15%;
- Kanada 16%.
Myklebust és Boshes (1969) 2700 3. és 4. osztályos tanulóból álló csoport 7,5%-ánál 90 magasabb IQ érték mellett alulteljesítés volt jellemző.
Bachmann (1974) szerint tízezer iskolás korú gyermek közül kétszázötvennél található ép intellektus mellett partialis defektus. Gaddes (1985) szerint az általános iskolás populációban 15%-nál található tejesítménydeficit, melyek mögött központi idegrendszeri eredetű mentális zavarok, részképesség gyengeségek, kommunikációs és viselkedészavarok állnak, továbbá rosszultápláltság, elhanyagoltság és motiválatlanság vannak jelen.
A mannheimi vizsgálat adatai alapján (1444 mannheimi iskolás gyerek véletlenszerűen, valamint szülői és tanári vélemény alapján kiválasztott 399 gyermek) a tanulási és viselkedési zavarok szoros összefüggésben állnak az agyi funkciózavarokkal, a vizsgált minta 16,2%-a tanulási és viselkedészavarokkal jellemezhető.
Porkolábné Balogh Katalin hazai viszonyok között 10-15%-os előfordulást említ, az iskolai kudarcokért felelős képességhiányok vagy zavarok meglétét a gyermekek 30%-nál tapasztalja, László Zsuzsa a hiperaktivitás társuló tanulási- és figyelemzavar jelenségét 7-10%-ban állapítja meg.
Nemzetközi tekintetben a 80-90-es években az olvasás-, írászavar (tanulási zavar) 2-25%-os elterjedtséget mutat a kutatási eredmények alapján (Gaddes, Smyth).
Torda Ágnes felmérése szerint a magyar gyermekek 7-10%-a mutatja a diszlexia tüneteit (Torda, 1987).
A fejlett nyugat-európai országok adatai szerint 5-10% a diszlexia előfordulás a populációban (Kecskés, 2010), hasonló adatok jellemzőek az USA-ban 5-15%-os a gyakoriság.
A KSH adatai szerint a 2020/2021. tanévben az SNI általános iskolai tanulók száma a 57,7 ezer, 70 %-a az integrált tanulóknak súlyos beilleszkedési, tanulási és magatartásiproblémával küzd.
A nemek közötti megoszlásra jellemző, hogy a fiúk esetében háromszoros az előfordulása a tanulási zavar valamiféle megjelenésének a külföldi és a hazai adatok alapján.