A tanulási és/vagy teljesítményzavarok elsősorban az iskolai elvárások terén szembetűnő. Az iskolában eltöltött első hetek tájékoztatják a pedagógust a gyermekek fejlettségi fokáról. A gyermekek kisebb hányada már az iskolába lépéskor tud olvasni, esetleg írni. A nagy többség még nincs birtokában azoknak a képességeknek, amelyek az írás-olvasás megtanulásához elengedhetetlenek. Az eredményes teljesítés nagymértékben attól függ, hogy az észlelési és mozgásos funkciók fejlettsége megalapozta-e az olvasás- és írás, valamint számolás elsajátításához szükséges képességeket. Az egyedfejlődés során e funkciók fejlődése jól körvonalazható, kialakulásuk életkorhoz kötött, mely ezen életkori szakaszokban a legkedvezőbbek e pszichikus funkciók fejlődésének feltételei.
Porkolábné[29] szerint a kultúrtechnikák elsajátításához feltétlen szükséges pszichikus funkciók:
- Pontos és differenciált vizuális észlelés:
- alak, forma, méret, szín pontos felfogása;
- összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás);
- megadott formák, színek megtalálása;
- adott tárgyak térbeli helyzetének felismerése;
- vizuális információk téri elrendezése, sorbarendezése.
- A hallott információk:
- pontos észlelése, megkülönböztetése;
- adott hangok kiemelése;
- adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása.
- Összetett, koordinált mozgás, a szem és a kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása.
- A látott hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása.
- Rövid idejű vizuális-verbális memória.
- Szándékos figyelem, figyelem koncentráció.
Ha a gyermeknél a fenti képességek közül valamelyik hiányzik vagy gyengén fejlett, az elvárt tanulási követelményeknek nem tud eleget tenni, ez a sikertelenségek sorozatának elindítója. A kudarcok az olvasás, írás, számolás terén tapasztalható. Ha mindehhez a pedagógus nincs birtokában a differenciáló pedagógia metodikai lehetőségeivel, akkor a gyermekben rögzülnek az ismeret elsajátítás hibás, tanulási gátlást kialakító módszerei. A tanulási zavarral küzdő gyermekeknél nem értelmi fogyatékosokról van szó, hanem valamilyen oknál fogva lassabban haladnak, lemaradnak a tanulásban. Az átlaghoz szabott követelményeknek nem vagy csak igen nehezen tudnak megfelelni. Ez az elmaradás nagyon ritkán terjed ki az iskolai tanulás minden területére, általában részleges. Jellemző az olvasás- és írástanulás folyamatában jelentkező probléma, amely a dyslexia és/vagy dysgráfia jelenségkörében értelmezhető.
____________________
[29] Porkolábné Balogh Katalin: A tanulási nehézségek korai felismerésének lehetőségei. Pedagógiai Szemle, 34. évf., 1984/6. sz., 536-544. o. (ARCANUM URL: → URL)
6.5.1. Dyslexia (diszlexia)
6.5.2. A dysgraphia (diszgráfia)
6.5.3. A dyscalculia (diszkalkulia)
6.5.4. A tanulási zavarok másodlagos tünetei