Skip navigation

8.1. Anna Jean Ayres

Anna Jean Ayres (1920-1988)
Anna Jean Ayres (1920-1988)

Az emberiség ősrégi tapasztalataihoz visszanyúlva alakított ki egy gyökeresen új koncepciót. Olyan légkört, helyzeteket teremt, amelyekben az alapoktól indulva az ősi, archetipikus konstellációkból, ingerhelyzetekből a gyermek saját belső késztetéseit követve maga építkezik.

A szenzoros integrációval küzdő gyermeknek önmagának kell megszerveznie, szabályoznia az agyműködését, akik foglalkoznak vele csak annyit tehetnek, hogy a környezetet megteremtik számára, amely felébreszti benne az igényt, hogy azt megtegye.

A gyermek ezáltal öngyógyító tevékenységet folytat, amelyben a terapeuta segítheti. „A gyermekben leküzdhetetlen vágy él, hogy cselekedhessen és növekedhessen.” – vallja Ayres.

Tehát olyan környezetet kell teremtenünk, amely motoros válaszokat hív elő a gyermekből.

Vizsgálati eljárását a Dél-Kaliforniai Szenzoros Integrációt Vizsgáló Tesztben alkotta meg, mely a szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermekek részképesség zavarainak, hiányainak feltételezésére épül.

Vizsgált részterületek:

  1. Téri vizualizáció;
  2. Figura – háttér percepció;
  3. Téri pozíció;
  4. Mintamásolás;
  5. Módosított motorosság, pontosság;
  6. Kinesztézia;
  7. Manuális formapercepció;
  8. Ujj azonosítás
  9. Grafesztézia;
  10. Taktilis ingerek lokalizációja;
  11. Kettős taktilis ujjpercepció;
  12. Poszturális utánzás;
  13. Testközépvonal keresztezés;
  14. Bilaterális motoros koordináció;
  15. Jobb-bal diszkrimináció;
  16. Állásegyensúly.

A teljesítmény értékelése pontozással történik, melyek a kidolgozott rendszer szerint adják meg a gyermek teljesítményszintjét.

A kidolgozott terápia alapeszköze egy háló, amely a mennyezetről lóg lefelé és minden irányba kilendíthető, pörgethető. A gyermek a hálóban magzati testtartásban észleli a vesztibuláris ingereket, személyisége visszalép a fejlődés egy korai lépcsőfokára, ahol a biztonságot, az elfogadást az ősbizalmat tapasztalta, amelyben az én élményének csíráit jelentő mozgásokat élhette meg.

A terápiában résztvevő gyermekek teljes szabadságot kapnak abban, hogy melyik tevékenységi formát választják, és mennyi ideig, az idegrendszere diktálta eszköz használatában, a tér és időbeli összefüggéseket úgy élhetik meg, ahogy ez számukra a legmegfelelőbb. Mindezt a testi és pszichés biztonság és elfogadás megélésével kísérve. A vesztibuláris rendszer sokoldalú ingerlése mind a passzív mozgatásos, mind az aktív mozgásos helyzetekben fontos mozzanat. A vesztibuláris élményt nyújtó játékok segítenek abban, hogy hatékonyan szervezzék meg saját szenzomotoros képességeiket, alakítsák testképüket, szabályozni tudják viselkedésüket. A mozgásosság örömforrás is, amely a test működését kíséri. Azok a mozgásminták hatnak az idegrendszer fejlődésére, amelyet a gyermek pozitívan él meg.

A fejlesztés területei a következők:

  1. A vesztibuláris és taktilis rendszer normalizálása;
  2. A primitív perceptuális reflex integrációja;
  3. Az egyensúlyi reakciók fejlesztése;
  4. A szemmozgások normalizálása;
  5. A test két oldala közötti integráció kialakítása;
  6. A vizuális forma- és térérzékelés fejlesztése

Ayres hatásosabbnak tartja a multiszenzorális ingerek nyújtását, abból kiindulva, hogy az agy egészként működik, így pl. a hallás nem egyedül hallási ingerekkel, a látás nem egyedül látási ingerekkel fejleszthető. A hatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul, több területet is kedvezően befolyásol. Biztosítja azokat a legváltozatosabb ingerfelvételeket, amelyek a biológiai érés, fejlődés alapjait képezik, ugyanakkor megvalósul a szenzoros perceptuális és motoros rendszerek közötti interakció is. Elsődleges szerepe van a vesztibuláris, a taktilis valamint a proprioceptív ingerlésnek. Olyan sajátos eszközöket alkalmaz, amelyek biztosítják a multiszenzorális élményt a vesztibuláris, a taktilis és a proprioceptív érzékelés terén.

9. ábra -  Az Ayres-terápia jellegzetes eszközei
9. ábra
Az Ayres-terápia jellegzetes eszközei

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0