Skip navigation

4.1. A tehetség meghatározása és összetevői

„A tehetség olyan velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területen az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” (Harsányi István)

Feldhausen definiciójával kiegészítve teljesebb megfogalmazást kaphatunk: „Gyermek és serdülőkorban a tehetség olyan pszichológiai és testi adottságokat jelent, melyek lehetővé teszik a tanulóévekben kiemelkedő ismeretelsajátítást és teljesítményt, felnőttkorban pedig magas szintű teljesítményt, alkotást.”

A 2011. évi CXC. köznevelési törvény szerint: „kiemelten tehetséges az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti, általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és fellelhető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.”

A tehetségkutatás nemzetközileg elfogadott szaktekintélyei (F. J. Mönks és J. Renzulli) szerint a tehetség megnyilvánulásnak és kibontakozásnak úgy a belső adottságok, mint környezeti hatások együttes optimális találkozása a kulcsa.

A három kör a tehetség komponenseit a személyiségen belüli jelöli, a háromszög a tehetség kibontakozását elősegítő szociális mezőt.

3. ábra - Mönks-Renzulli-féle tehetség modell
3. ábra
Mönks-Renzulli-féle tehetség modell

A tehetség jellemzői nem egyértelműen a tanulási folyamatokban, iskolai szituációkba tűnnek ki, ezért sok esetben a pedagógusok bizonytalanok, a kiváló képességű gyermekeknek felét sem ismerik fel.

4. ábra - A tehetséghez igazodó kompetenciák
4. ábra
A tehetséghez igazodó kompetenciák

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0