Skip navigation

1. A fejlesztőpedagógia kialakulása

Szakirányú vizsgálatok szerint az iskolás korú gyermekek 10-15%-a mutat valamilyen tanulási porblémát. Leggyakoribb az olvasás- és írászavar, a nyelvi- és beszédfejlődés eltérései és a figyelem zavar. A közoktatás helyzetére vonatkozó statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évben ez a szám 25-35%-ra emelkedett. Tehát szinte nincs olyan osztályközösség, ahol a pedagógusok ne találkoznának ezzel a jelenséggel. Megelőzhetőek-e a tanulási zavarok? A kérdésre egyre több szakember keresi a választ. Többségében megegyeznek abban, hogy a tanulási deficit nem jelent megfordíthatatlan hátrányt, és speciális segítő eljárásokkal – amelyek egyénre szabottak – megelőzhetők, enyhíthetők, illetve megszüntethetők. Ezért legfontosabb a problémák minél korábbi felismerése, mivel ezek a funkcionális zavarok már az iskoláskor előtt felismerhetők és kiszűrhetők. Minél korábbi a lemaradások, deficitek felfedezése és tudomásulvétele, annál jobb prognózist ígérhet a megfelelő segítő beavatkozás.

A pedagógia, gyógypedagógia és pszichológia területéről néhány évtizede egy olyan hasonló céllal, módszer- és eszköztárral rendelkező jellegzetes tevékenység kezdett kibontakozni, amelyet napjainkban a fejlesztőpedagógia terminussal illetünk. „…ha a pedagógia és a gyógypedagógia illetékességi területei összeérnének, nem különülne el önálló tudományként a fejlesztő pedagógia.”[1]

1. ábra - A Fejlesztőpedagógiát kialakító interdiszciplináris hatások
1. ábra
A Fejlesztőpedagógiát kialakító interdiszciplináris hatások

A fejlesztőpedagógia viszonylag rövid múlttal rendelkező elméleti és gyakorlati területe a pedagógiának.

A fejlesztőpedagógia elnevezés nem szerencsés, hiszen a jó pedagógiai tevékenység hat a neveltre, fejlesztő hatású. A differenciáló pedagógia kifejezés közelít jobban a helyes elnevezéshez, de ezalatt a pedagógiai színterek sokkal szélesebb és összetettebb tevékenysége jelentkezik. Jelen kifejezés elterjedtsége a társtudományok elfogadását és elismerését tükrözi.

„…A gyerekek fejlődését elősegítő bármilyen pedagógiát nevezhetnénk fejlesztőpedagógiának. Magyarországon ez a kifejezés egyre inkább a részképesség zavarral küszködő, ún. ’más fogyatékosságú’ gyerekek pedagógiájára vonatkozik.”[2]

Több társtudomány fejlődése alakította azt a folyamatot, amelyben a fejlesztőpedagógia önálló szakterületként jelenik meg elméleti megalapozottságra épülő praktikummal, gyakorlattal.

1.1. A fejlesztőpedagógia kialakulását elősegítő társtudományok (interdiszciplinák) és azok befolyásoló tevékenységeik

1.2. Fogalmi meghatározások
     1.2.1. A fejlesztőpedagógia definiálása
     1.2.2. Ki a fejlesztőpedagógus
     1.2.3. Tevékenységi színtere
     1.2.4. Tevékenységi struktúra
     1.2.5. Kikre irányul a fejlesztőpedagógus tevékenysége

____________________

[1] Kovács Ferenc – Vidovszky Gábor (szerk.): Alapok – Az Anonymus alapítvány fejlesztő pedagógus képzése. Anonymus Alapítvány, Bicske, 2000, 8. o. [ISBN 963-003-353-4] (SOE OPAC → URL)
[2] Uott. (SOE OPAC → URL)

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0