Skip navigation

10.4. Az autizmus jelenségköre

A különlegesség érdekességével magyarázható, hogy az autista, az üvegbúra alatt élő, magányos, de értelmes, elvarázsolt dimenzióban élő emberke mágnesként vonzza a laikusok, a művészek érdeklődését (Esőember c. film). Az a veszélye ennek a jelenségnek, hogy a zavarból valamilyen mesés legenda alakul ki – a valódi probléma, a felelősség elodázódik.

Bleuler, Asperger, Itard a 40-es, 50-es években foglalkozik olyan betegekkel, akiknél jellemzően a ma már behatárolható autisztikus tüneteket figyelték meg, majd kutatási eredményeik alapján alkalmazták az autista kifejezést ezeknél a különleges viselkedésformáknál.

„Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak.”

(Autista Alapítvány)

Az autizmus leggyakoribb megnyilvánulásai a különböző képesség terén:

  1. Kapcsolatzavarok
    • beleélő képesség zavar;
    • nem kér vagy szokatlan módon kér vigasztalást;
    • semmiféle vagy korlátozott utánzókészsége;
    • semmiféle vagy szokatlan szociális játékmód;
    • korlátozott csoportképesség.
  2. Kommunikációs zavarok
    • korlátozott kommunikációs képesség;
    • szokatlan nonverbális kommunikáció;
    • feltűnő beszédmód;
    • feltűnő beszédtartalom, ha jól fejlett a beszédkészség, rossz, korlátozott párbeszéd;
    • a kommunikációs jellegzetességei gyakran hallássérült benyomását keltik.
  3. Kényszercselekvések
    • sztereotip mozgás;
    • ugyanaz a foglalatosság gyakori ismétlése;
    • környezetváltozásra kényelmetlen érzés, ellenállás, félelem;
    • kényszerű ragaszkodás megszokott cselekvéshez;
    • korlátozott érdeklődési kör.

Mi idézi elő a fennálló jellegzetességet:

  • szelektív érzékelés zavar áll fenn (nem tud összehasonlítani, viszonyítani, összefüggéseket felismerni, elvonatkoztatni);
  • túl szelektíven reagál az érzékelő mechanizmus, szűk látókörű, csak egyetlen apró részletet regisztrál, de azt rendkívül pontosan;
  • a szűkített érzékelés miatt az utánzás kimarad, amely a szocializációt negatívan befolyásolja;
  • a kommunikációs jellegzetességei gyakran hallássérült benyomását keltik

Gyakoriság

  • 10.000 főre jut 4-5 autista (fiúknál 3-4-szer gyakoribb);
  • a szülők magasabb intellektusúak.

Kiváltó okok (multikauzált = sokféle, összetett oki tényezők)

  • biokémiai;
  • szervi okok;
  • cerebrál-organikus;
  • genetikai (kromoszóma elváltozás);
  • másodpszichés megterhelés.

Terápia (minden gyermeknél egyedi sajátosságok határozzák meg a módszert)

  • A siker a terapeuta személyéhez kötött.
  • Alapkoncepció: nem követelünk, megkeressük számára a sikeres utat!

Leghatékonyabbnak: a PECS-t (Picture Exchange Communication System) (Képcserés kommunikációs rendszer, Dr. Andrew S. Bondy – Lori Frost),

A PECS fő célja:

  • hatékony kommunikáció alakuljon ki az autista és az őt körülvevő világ között.
  • Hogy ez sikerülhessen, előre meghatározott gyakorlatokat kell végezni, de természetesen a mindennapi életben adódó helyzetekből is sok hasznot lehet húzni.
  • kommunikáció reményében a rendszert úgy építették föl, hogy a gyerekek gyorsan megtanuljanak mások felé fordulni, és maguk kezdeményezzenek.

Kezelési próbálkozások

  • szenzomotorikus (mozgásos, tapintásos érzékelés, szenzoros integrációs ter.);
  • szimptoma orientál (jellemző viselkedéséből indul ki, ehhez igazít);
  • pszichoanalitikus (kapcsolatorientált);
  • átfogó (kapcsolatorientált, differenciáló);
  • nonverbális kommunikáció (gesztus, zene, tánc, lovaglás, állat, bohós élményeket használja fel);
  • audio-szenzorikus (anya hangját a méhen belüli hanghoz hasonlóvá teszik, vagy Mozart-zenét hallgat);
  • biokémiai (gyógyszeres) terápia.

Az autizmus a legnagyobb százalékban értelmi sérüléssel jár. A tapasztalatok szerint többnyire autisztikus tüneteket mutató értelmileg érintett gyermekek vannak nagyobb százalékban.

A tananyagra így hivatkozzon: Ambrus Attila József (szerk.): Závoti Józsefné: A fejlesztőpedagógia alapjai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 2023
A szerkesztés lezárva: 2023. április 1. | Licenc: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!
ISBN (html) 978-963-334-476-7 | ISBN (pdf) 978-963-334-475-0 | DOI 10.35511/978-963-334-475-0