Hofmann, Tamás és Albert, Levente és Visiné Rajczi, Eszter (2025) A bükk (Fagus Sylvatica L.) álgeszt színanyagainak képződési és szerkezetvizsgálata. ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 15 (1-2). pp. 43-53. ISSN 2062-6711
|
Szöveg
erdeszettudomanyi-kozlemenyek-15evf-2025-01-02sz-043-053.pdf Download (558kB) |
Absztrakt (kivonat)
Az álgeszt a bükk (Fagus sylvatica L.) legjellemzőbb színhibája, mely az utóbbi évtizedek technológiai és marketing próbálkozásai ellenére máig jelentős gazdasági veszteséget okoz. Az értékét és hasznosíthatóságát növelő technológiai eljárások hatékonyságát növelné a színanyagok kémiai szerkezetének, összetételének és sejtfalbeli elhelyezkedésének felderítése, amiről nem közöltek még eredményeket a szakirodalomban. Laboratóriumi, in vitro körülmények között tanulmányoztuk az álgeszt színanyagok (kromofórok) képződési reakcióját prekurzor (előanyag) vegyületekből. Nagy hatékonyságú kromatográfiás/tandem tömegspektrometriás eljárással elválasztottuk és vizsgáltuk a keletkezett színes reakciótermékek szerkezetét (molekulatömeg). Megállapítottuk, hogy az álgeszt pH-ján bükkenzimkivonat hatására a bükk faanyagának jellemző polifenoljai közül a (+)-katechin és a (-)-epikatechin polikondenzáció és oxidáció hatására színes termékekké alakul. A taxifolin gyenge reakciókészséget mutat, a fenolkarbonsavak (ferulasav, kumársav) és a kvercetin nem alakulnak át színes vegyületekké. Az izomer (+)-katechin, a (-)-epikatechin reakciói azonosak, a belőlük keletkező taxifolinnal különböző arányú (1:1, 575 m/z; 1:2, 861 m/z és 2:2, 1149 m/z) kondenzációs termékeket képeznek, amelyek további reakciókban vesznek részt, újabb színes termékeket hozva létre. A végeredmény egy igen bonyolult anyagkeverék. Az in vitro reakcióelegyből elsőként azonosítottunk olyan vegyületeket, (575 m/z, 863 m/z) amelyek az in vivo keletkezett álgeszt kivonatában is jelen vannak és bizonyítják a (+)-katechin, a (-)-epikatechin részvételét az álgeszt színanyagainak képzésében. Az azonosított vegyületek vízoldhatók és molekulatömegük alapján feltételezhetően nem épülnek be a sejtfalszerkezetbe, ami oka lehet az álgesztes faanyag álgesztmenteshez képest valamivel jobb tartósságának gombakárosítókkal szemben, és magyarázhatja az álgeszt színének változékonyságát. A kromofórok összetételének és szerkezetének ismerete új lehetőséget kínál a szín homogenizálására, stabilitásának biztosítására és a gombaállóság növelésére.
Tudományterület / tudományág
agrártudományok > erdészeti és vadgazdálkodási tudományok
műszaki tudományok > faipari tudományok
Kar
Nem releváns
Intézmény
Soproni Egyetem
| Mű tipusa: | Cikk |
|---|---|
| SWORD Depositor: | Teszt Sword |
| Felhasználó: | Csaba Horváth |
| A mű MTMT azonosítója: | MTMT:37005080 |
| Dátum: | 12 Már 2026 14:46 |
| Utolsó módosítás: | 12 Már 2026 14:46 |
| URI: | http://publicatio.uni-sopron.hu/id/eprint/3939 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |


Repozitóriumi letöltési statisztika
Repozitóriumi letöltési statisztika