A TALAJTULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA BIOLÓGIAI REKULTIVÁCIÓ HATÁSÁRA AZ IHARKÚTI BÁNYAREKULTIVÁCIÓ TERÜLETÉN

Gergál-Gombási, Mónika és Hernádi, Hilda Ágnes és Heil, Bálint (2025) A TALAJTULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA BIOLÓGIAI REKULTIVÁCIÓ HATÁSÁRA AZ IHARKÚTI BÁNYAREKULTIVÁCIÓ TERÜLETÉN. In: Erdészeti Tudományos Konferencia Kiadványa 2024. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 68-75. ISBN 9789633345658

Szöveg Gergal_Gombasi-Hernadi-Heil-Erdeszeti-Tud-Konf-2024-68-75.pdf Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

2021-ben az iharkúti bauxitbánya – 1990, illetve 2006 környékén – rekultivált területén vizsgáltuk a rekultiváció talajfejlődésre gyakorolt hatásait gyepen, valamint eltérő korú és fafaj-összetételű erdőterületen. Hét talajszelvény feltárásából származó minták különböző fizikai, kémiai és biológiai tulaj-donságait vizsgáltuk, amiből kiemelendő az elemanalizátoros TC, TIC és TN-, a humuszmi-nőség(E4/E6 színarány)- és enzimaktivitás(FDA)-mérés. A feltárt talajszelvények a fizikai tulajdonságok tekintetében rendkívül változatosak voltak; kémhatásuk viszont magas mésztartalmuk mellett egységesen gyengén lúgos volt. Az enzimaktivitás mérések eredményei alapján a biológiai aktivitás beindult a rekultivált talajban és a felső 20 cm-es rétegben a talajok korával arányosan nőtt. A humuszminőség tekintetében a szelvényben lefelé haladva a kisebb molekulasúlyú humuszanyagok dominálnak, vagyis az ember által alakított humuszrétegben a humuszanya-gok stabilizálása fentről lefelé folyik. A C/N arány alapján azt feltételezzük, hogy a fiatal állományok alatt a kis mennyiségű avaranyag aktív lebomlása indult meg, míg az idősebb állományoknál beállt egy egyensúlyi értéket jobban tükröző arány a szervesanyag különböző frakciói között, illetve egy egyensúlyi állapot a humuszképződés és mineralizáció között. A két művelési ág talajképződésre gyakorolt hatása között nagyságrendi különbséget nem találtunk, de eltérést tapasztaltunk mutatkozott az enzimaktivitás és a humuszminőség esetében is. A 14 éves gyep felső 10 cm-es rétegben az enzimaktivitás a 30 éves erdőállományok értékeihez hasonló volt; viszont a humuszminőséget jellemző színarány esetében a 10-20 cm-es rétegben kiugró értékeket mértünk az erdő alatt mért eredményekhez képest, ami rosszabb minőségű humuszanyagok képződésére utal. Végül az is megállapításra került, hogy az egyes talajtulajdonságok interakciója, valamint a rekultiváció óta eltelt idő meghatározóbb szerepű volt, mint a faállomány összetétele.

Tudományterület / tudományág

természettudományok > földtudományok
természettudományok > környezettudományok

Kar

Nem releváns

Intézmény

Soproni Egyetem

Actions (login required)

Tétel nézet